Puskás László Villanyszerelő mester
Elektromos Szerviz (+36 30)9-385-835
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
|
|
|
|
Bővebb tartalom a www.elektroszer.5mp.eu oldalon !! |
KATT :Elektromos Szerviz
2015. március 5-én hatályba lép az új OTSZ!
Előírások,melyek nem változnak az új OTSZ-ben sem pl.:
- A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatai.
- A villámvédelem felülvizsgálatai.
- Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatai.
- A tűzvédelmi műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról továbbra is az üzemeltetőnek kell gondoskodnia a rendelet 18., 19., és 20. mellékletében meghatározott időszakok szerint illetve módon.
- 5 fő munkavállaló fölött továbbra is kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni.
Néhány változás és újdonság a korábbi Országos Tűzvédelmi Szabályzathoz képest:
Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie, ha
- az épület 5 szintesnél magasabb lakóépület,
- az épület 1000 m2-nél nagyobb közösségi épület,
- az épület 1000 m2-nél nagyobb ipari épület,
- az épület 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épület,
- az épület 2000 m2-nél nagyobb tárolási épület vagy
- speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút.
Megváltozott az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása:
A korábbi szabályozás öt (A,B,C,D,E), az új szabályozás 3 osztályba sorolja az anyagokat (AB, CD, E):
Robbanásveszélyes osztály (AB osztály).
Tűzveszélyes osztály (CD osztály).
Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és az új OTSZ hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
Az új OTSZ a tűzvédelmi követelmények meghatározásához tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező kockázati osztályokba történő besorolást léptet életbe. A kockázati osztályok: NAK – nagyon alacsony, AK – alacsony, KK – közepes, MK – magas.
A kockázati osztályba sorolás függ:
- Lakó és közösségi rendeltetésre készült építmény esetén:
- a legfelső szintjének padlószint-magasságától,
- pinceszintjeinek számától,
- befogadóképességétől,
- legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképességétől és
- az építményt rendeltetésszerűen használó személyek jellemző, legkedvezőtlenebb menekülési képességétől.
- Tárolási rendeltetésre készült építmények esetén:
- Tárolt anyagok, tárgyak tűzveszélyességi jellemzőitől és
- mennyiségüktől.
- Ipari-mezőgazdasági rendeltetésre szánt építmény esetén:
- az anyagok tűzveszélyességi jellemzőitől,
- mennyiségüktől,
- technológia jellemzőiktől,
- a létszámtól.
A kockázati osztályok meghatározásához az új OTSZ táblázatai adnak iránymutatást, melyek alapján lehet az egyes osztályba sorolást elvégezni.
Megváltozott a tűzterjedés elleni védelem:
Az új OTSZ-ben a tűzterjedés elleni védelem önálló fejezetet kapott, szabályai részletesen szerepelnek a rendeletben. A tűzterjedés elleni védelem olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése a védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság, tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a tűzterjedési vagy tűzállósági határértéket biztosító kialakítás. A tűzterjedés elleni védelem alapvető elemei:
- tűzgátló épületszerkezetek,
- tűzgátló alapszerkezetek,
- tűzgátló lezárások,
- aktív tűzvédelmi berendezések.
A hő és füst elleni védelemmel kapcsolatos szabályozás a korábbinál részletesebb előírásokat tartalmaz.
További követelmények:
Az új rendelet részletesebben, egyértelműbben határozza meg a további követelményeket, pl:
- elhelyezési korlátozás(esetleg tiltás),
- rendeltetéssel összefüggő tárolás szabályai,
- a terek, helyiségek tűzgátló elhatárolásának szükségessége, módja,
- a szerkezetekre vonatkozó követelmények (pl. belsőburkolatok),
- többirányú kiürítés szükséges-e,
- biztonsági világítás a helyiségekben (menekülési úton kívül),
- helyiségeken belüli füstelvezetés szükségessége és mértéke,
- a tűzoltó beavatkozással összefüggő követelmények (pl.: fali tűzcsap szükségessége, beavatkozási központ szükségessége, stb.)
Időszakos felülvizsgálatok, előírások szerinti tervek, kézikönyvek egyéb dokumentációk elkészítése esetén forduljon bizalommal hozzánk.
III. Tűzvédelmi felülvizsgálat:
Az erősáramú berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát a 54/2014 (XII.05.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) írja elő.
A felülvizsgálat során a villamos berendezésekre, mint potenciális tűzforrásokra, mint a meneküléshez és mentéshez szükséges berendezésekre és mint a biztonságos oltást akadályozó veszélyforrásra tekintünk.
A felülvizsgálatot a következő fő szempontok szerint végezzük:
- A helyiségekben tárolt anyagok és alkalmazott technológiák alapján a helyiség tűzveszélyességi besorolása megfelel-e az üzemeltető nyilatkozatának?
- Az épület kockázati besorolása megfelel-e az épület magasságának, mélységének, a helyiségek befogadó képességének, a helyiségekben lévő személyek menekülő képességének, a helyiségekben tárolt anyagok mennyiségének és robbanóképességének, a helyiségben folytatott technológiának?
- A villamos készülékek megfelelnek-e a termékszabványban előírtaknak? Ne legyenek házilag barkácsolt, bevizsgálatlan készülékek.
- A villamos berendezések elhelyezése, épsége és karbantartottsága megfelelő-e?
- A villamos készülékek szerelési módja és a készülékekből összeállított rendszerek megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak?
- A villamos berendezések IP védettsége és robbanásbiztos kivitele megfelel-e a helyiség jellegének (szabadtér, nedves helyiség, poros helyiség, robbanásveszélyes övezet stb.)?
- A villamos berendezések rendelkeznek-e megfelelő túlterhelés és zárlatvédelemmel?
- A villamos hálózatok vezetői a terhelő áramoknak és a túláramvédelmeknek megfelelő terhelhetőségűek-e?
- A villamos hálózatot alkotó vezetők szigetelése megfelelő-e?
- A berendezésekben és a hálózaton alkalmazott villamos kötések megfelelő megbízhatóságúak-e?
- A hőfejlesztő készülékek (kávéfőző, főzőlap, villany radiátor stb.) nem jelentenek-e gyújtóforrást környezetükre?
- A mechanikai mozgást kiváltó készülékek rendelkeznek-e feszültség csökkenési védelemmel és a karbantartáshoz szükséges leválasztási lehetőséggel?
- A berendezések rendelkeznek-e az üzemeltetéshez szükséges villamos dokumentációval?
- A villamos berendezések készülékei megfelelően feliratozottak-e, a dokumentációval beazonosíthatóak-e, rendeltetésük és kapcsolási helyzetük egyértelműen jelölve van-e?
- A menekülést és mentést szolgáló villamos berendezések táplálása megfelelő biztonságú-e és kábelezésük az előírt tűzállóságú-e?
- A tartalék világítási berendezések elhelyezése és fényereje megfelelő-e, és működési idejük előírás szerinti-e?
- A villamos berendezések a tűz oltásához megfelelő szakaszokban illetve közösen leválaszthatók-e?
- A létesítmény rendelkezik-e érvényes érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel?
- A létesítmény rendelkezik-e érvényes villámvédelmi jegyzőkönyvvel?
Néhány fontos tudnivaló a
felülvizsgálatról.
|
Használjuk érintés-védelmi relét! ez a relé kb.10eFt. Az élettartama nagyjából végtelen, használatával a legtöbb áramütéses baleset megelőzhető, vagy a balesetek esélye a minimálisra csökkenthető. Ne feledje havonta ellenőrizni az év relé működését, (építési- területeken naponta)
|
Felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetőjének kötelezettsége .
Az erősáramú berendezések felülvizsgálatának három alapvető szempontja:
A létesítés idején a szabványoknak, és egyéb előírásoknak megfelelően építették-e ki a berendezést.
Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája oly mértékben, hogy az a villamos berendezés megváltoztatását igényelné (pl. a korábban nem robbanásveszélyes technológia robbanásveszélyessé változott)
Nem romlott-e le a villamos berendezés állaga (állapota) olyan mértékben, amely már veszélyt jelent.
A felülvizsgálat gyakorisága:
A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 3 évenként.
C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és szabadtereken legalább 6 évenként.
A villamos berendezéseket első alkalommal az elkészülésük után kell ellenőrizni. Ez lehet új kivitelezés, felújítás, bővítés, de minden esetben e felülvizsgálat a kiviteli munkák befejező része. A villamos berendezéseket üzembevételük után időszakonként még a látszólag hibátlan állapotot is ellenőrizni kell. Ezen felülvizsgálatok elvégeztetése az üzemeltető hatáskörére tartozik, amit köteles az Országos Tűzrendészeti Szabályzatban előírt rendszerességgel elvégeztetni.
A felülvizsgálatok célja tehát a villamos berendezések által okozott tűzveszély, robbanásveszély, balesetveszély kivédése. A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy a villamos berendezés megfelel-e az oda vonatkozó szabványoknak, jogszabályoknak. Nem okoz-e tüzet, balesetveszélyt, milyen hibák, hiányosságok vannak, hogyan kell azokat javítani. Meg kell jegyeznünk, hogy a felülvizsgáló nem hatóság; az időszakos felülvizsgálatok célja nem a felelősség felvetése, a felelősök megkeresése, hanem mindig csak a veszélyt okozó hibák kimutatása és javításuk előkészítése. Ebben a munkában a felülvizsgáló szolgáltatást végző partnere a megrendelőnek (üzemeltetőnek), aki nem utasítja a megrendelőt, hanem szakszerű útmutatást ad neki az esetleges hibák javításáról.
A felülvizsgálónak általában csak a létesítmény felülvizsgálata, hálózatok ellenőrzése, beépített berendezések vizsgálata és a létesítésre vonatkozó szabványok, jogszabályok betartásának ellenőrzése a feladata. Ezen túlmenően a gyártmányok állapotát, a nem megfelelő karbantartást, hiányosságokat, átalakításokat is vizsgálnia kell. A berendezések felülvizsgálója sok szempontból könnyebb helyzetben van mint a szabályok alkotója vagy a berendezés tervezője, mert a konkrét berendezést látja többéves használat után. Ezért a felülvizsgáló ténylegesen elbírálhatja, hogy indokolt lehet-e az előírásokon túlmenően valamilyen többletvédelem alkalmazása. Mint már említettem a felülvizsgáló nem hatóság, nem írhat elő, csak javasolhat. A villamos berendezések ellenőrzése élet és vagyonvédelmi célú, feltáró vizsgálat. Célja a hibák, hiányosságok feltárása, villamos berendezések épségének, üzembiztosságának minősítése, lehetőséget biztosítva a hibák, hiányosságok javítására, ezzel megóvva kollégáink, családtagjaink testi épségét, nem beszélve az anyagi kárról, amit egy meghibásodott berendezés okozhat. Abban az esetben, ha nem ismeri az épület villamos hálózatának állapotát, mert most vette használatba, nincs tisztába annak állapotáról, terhelhetőségéről, egy felülvizsgálattal ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
A villanyszerelő munka befejező része, új szerelésnél az elkészült villanyszerelési munka ellenőrzése, felülvizsgálattal és dokumentálással. A létesítés után időszakos felülvizsgálatok vannak előírva, melyek elvégzését is vállaljuk.
Sorozatos tűzesetek - a Tűzoltóság felhívása villanyszerelőkhöz:
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Tűzvizsgálati Főosztálya jelenleg több vizsgálatot folytat fogyasztásmérőknél és kötődobozoknál található kötésekben keletkezett tűzesetekkel kapcsolatban.
Kevés kivétellel szinte esetben úgynevezett szigetelt szabadvezetékre alkalmazható, átszúró csatlakozóknál/kötőelemeknél keletkeztek tüzek. Sajnos sok esetben olyan károsodásokat szenvedtek ezek a kötőelemek, hogy lehetetlenné vált a gyártó és a típus meghatározása.
A tapasztalatok azt mutatják,
hogy a legtöbb probléma akkor merült fel, ha sodrott réz vagy alumínium vezetékhez került a kötőelem használtra. Kérdéses azonban az, hogy mennyire alkalmazható ezekre a vezetéktípusokra a kötőelem-típus.
A probléák oka lehet még a kötőelemek szakszerűtlen alkalmazása, vagy pedig rossz minőségű utánzattal való helyettesítése. Sajnos utóbbira jelenleg még nincs bizonyíték.
Fontosak lehetnek a szakemberek ismeretei ezekről a kötőelemekről, vagy alkalmazásukról tapasztalt esetleges problémákról. Milyen gyártókat ismernek, kik készítenek ilyen elven működő kötőelemeket? Találkoztak-e már gyenge minőségű típussal, vagy utánzattal? Hol lehet ezekhez hozzájutni? Milyen utasítások vonatkoznak a használatra, alkalmazásra vonatkozóan?
Azok a szakemberek, akik találkoztak már a mellékelt fotóillusztrációkon látható termékekkel, illetve ismeretekkel rendelkeznek .
Erősáramú berendezések (tűzvédelmi) időszakos szabványossági felülvizsgálata
A vizsgálatot az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kötelezően írja elő. a létesítés utáni első ellenőrzést (felülvizsgálatot) és az erősáramú berendezések őszakos szabványossági felülvizsgálatát. Műszaki vonatkozásban az MSZ HD 60364, MSZ 2364, MSZ 1600 és az MSZ 10900 szabvány előírásai a mértékadóak. A felülvizsgálat során a létesítéskori szabvány előírásokat kell figyelembe vennünk. A villanyszerelés során a villanyszerelő a tervek vagy terv nélkül a vonatkozó szabványok előírásai alapján szereli meg a létesítményt, melynek meg kell felelnie a mindenkori műszaki és biztonságtechnikai előírásoknak is.
A villanyszerelési munka nagyon széles területet ölel át:
- érintésvédelem
- villámvédelem
- túlfeszültségvédelem
- zárlati áram védelem
- IP védettségi fokozatok
- és természetesen lehetne még folytatni a felsorolást.
Az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatának a gyakoriságát a létesítmény tűzvédelmi osztályba sorolása határozza meg. Az "A","B" tűzvédelmi osztályba sorolt helyiségben illetve szabad téren 3 évente, a "C"-"D"-"E" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél illetve szabad téren 6 évente kell elvégezni az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát. Az időpont tekintetében a naptári éven belül a naptári nap számít, hasonlóan mint az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatnál. Új létesítményeknél az üzembe helyezés előtt van előírva az úgy nevezett első ellenőrzés illetve felülvizsgálat, ami egy érintésvédelmi és egy erősáramú berendezések felülvizsgálatát tartalmazó összevont minősítő iratot jelent.
Erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatát el kell végezni nagyobb bővítés, átalakítás és felújítás után is.
Az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatának célja az esetleges baleset és vagyoni kár esetén bekövetkező törvényi felelősségi kötelezettség elhárításán túl a műszaki állapot felmérése. Így a szükséges felújítási és karbantartási munkákat ütemezni lehet előre, tervezetten. A helyszíni vizsgálat során a karbantartó villanyszerelő a kisebb villanyszerelési hibákat azonnal ki tudja javítani. A precízen elvégzett erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata során a villamos hálózatok,berendezések és készülékek átvizsgálása is megtörténik. A műszeres vizsgálatok során szigetelési ellenállás mérést és feszültség szinteket is ellenőrizzük. A felülvizsgálatokkal feltárhatjuk az esetleges veszélyforrásokat, így a villamos tüzek előzetes megelőzését segítjük elő. Az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata során a feltárt hiányosságokat dokumentáljuk a minősítő iratban rangsorolva.
Gyakori hibák közül néhányat felsorolok:
- a vezetékek kötése sodrott vagy nem megfelelő minőségű kötőelem
- a zárlati áram és túlterhelés védelmének hiányosságai
- vezeték színjelölése és keresztmetszetei nem megfelelőek
- áramköri hova tartozások nincsenek jelölve
- tűzvédelmi főkapcsoló hiánya
- 20 A feletti áramkörökről nincs rajz
- védettségi fokozatok nem megfelelőek
- gyengeáramú és erősáramú vezetékek közös csőben való vezetése
54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) .
Ezt a besorolás a felülvizsgálatot végzõnek rendelkezésre kell, bocsátani a megrendelõnek.
Sajnos több helyszínen ez nem áll rendelkezésre, de a munkavégzéshez ez szükséges.
Hiába kéri be a szükséges dokumentációkat, általában nem kapja meg.
Nem szerencsés, de ebben az esetben a tûzvédelmi besorolást a felülvizsgálónak kell elvégezni.
Ehhez viszont ismerni kell az anyagok (felhasznált, tárolt, gyártott, keletkezõ) jellemzõit, a technológiai folyamatokat.
Amennyiben a tûzvédelmi osztályba sorolást a felülvizsgáló végzi, erre a minõsítõ iratban a megrendelõ figyelmét fel kell hívni.
A megrendelõnek ebben az esetben is el kell végezni, végeztetni a tûzvédelmi osztályba sorolást.
Azokon a helyeken, ahol a felülvizsgáló által készített, és a megrendelõ által készítendõ tûzvédelmi besorolás eltér, a felülvizsgálatot meg kell ismételni.
Könnyítésképpen csatolom a 28/2012. (IX.6.) BM rendelettel kiadott OTSZ ide vonatkozó fogalom meghatározásait, a besorolás alapjait.
218. Tûzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás
560. §
(1) „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tûzveszélyes vagy tûzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hõmérséklete eléri vagy
meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü>Tlpnyt és Tü > 35 °C,
d) az a gáz, gõz, köd, amelynek alsó éghetõségi határértéke a levegõ térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok
robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elõ,
f) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményû, lemezházas gázmérõ(k) helyisége,
g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony
szellõztetése,
h) A PB-gáz cseretelep.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 103. szám 27977
(2) „Tûz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tûzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
b) az a por, amely a levegõvel robbanásveszélyes keveréket képez,
c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hõmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal
d) az a gáz, gõz, köd, amelynek alsó éghetõségi határértéke a levegõ térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok
robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elõ,
f) a port vagy kisméretû anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag
a levegõvel robbanásveszélyes keveréket képez.
(3) „Tûzveszélyes” (jelzése: „C”) tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hõmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,
b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelõolajok és a világításra használatos petróleum,
c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi
hõmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü íTlpnyt
–20 °C, Tü >Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegõ kivételével,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák,
f) az üzemanyagtöltõ állomások.
(4) „Mérsékelten tûzveszélyes” (jelzése: „D”) tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hõmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb,
b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hõmérséklete
a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,
c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetõ anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot
elõállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelõ
tüzelõberendezést használnak,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghetõ anyagot 300 °C felett dolgoznak fel,
f) a közösségi és lakóépület, tûzszakasz,
g) gépjármûtároló (építmény, tûzszakasz, szabadtér),
h) állattartó helyiség.
(5) „Nem tûzveszélyes” (jelzése: „E”) tûzveszélyességi osztályba tartozik
a) a nem éghetõ anyag,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghetõ anyagot 300 °C alatti hõmérsékleten elõállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.
561. § 1) Azon különleges anyagok esetében – kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 61
Tegnapi: 44
Heti: 165
Havi: 105
Össz.: 178 895
Látogatottság növelés
Puskás László Villanyszerelő mester - © 2008 - 2024 - elektroszer.hupont.hu