A villanyszerelő munka befejező része, új szerelésnél az elkészült villanyszerelési munka ellenőrzése, felülvizsgálattal és dokumentálással. A létesítés után időszakos felülvizsgálatok vannak előírva, melyek elvégzését is vállaljuk.

Az ÉV relét megkerülő módszer

Mérésünket a hálózati viszonyok szemrevételezésével kezdtük. A villanyórától a nappali áram három fázisa, a nullvezető (N), és a védőföld (PE) érkezik be a lakásba. Itt a nullvezető kettéválik, egyik részét bekötötték az érintésvédelmi relébe (RCD), a „nappali” áram három fázisával egyetemben. A nulla másik része az áram-védőkapcsoló megkerülésével megy le a vezérelt áram három fázisával a pincébe, ahol csatlakoztatva van az ionkazánhoz. Azért volt szükség – a tulajdonos elmondása szerint – ily módon „kijátszani” a FI relét, mert ha be van kötve az áramkörbe, folyton „lever”, nem működtethető az ionkazán. És valóban, mi is meggyőződhettünk róla, amikor „éjszakai” áramról átkötöttük a szerkezetet „nappalira”, majd elindult a készülék, a relé azonnal leoldott. 

A vízmelegítésnek eleddig ez a módszere, melyet az ionkazánokban alkalmaznak, azért nem terjedt el, mert balesetveszélyes. Az egyfázisú ionkazán - vagy elektródás kazán - nem más, mint egy cső, amelynek a közepén egy szonda helyezkedik el, elszigetelve a cső falától. Erre kapcsolódik a fázisfeszültség, a cső külső fala pedig a nullvezető. Gyári előírás szerint a védőföld is ide, vagy a vízszállító csővezetékre kapcsolódik. A készüléket üzembe helyezvén az tapasztalható, hogy a szabvány szerint alkalmazott 30 mA-es érintésvédelmi biztonsági relé azonnal leold – akkor is, ha fázishelyesen csatlakozik az „ioncső” a hálózatra –, mert a nulla és a védőföld összekötését érzékeli.  Ha az ionkazán fordított módon van bekötve – ez más készüléknél nem okoz gondot –, zárlati hibaáram kíséretében leold a kismegszakító. Ha pedig fázishelyesen kapcsolódik a hálózatra a „csőkazán”, kiiktatjuk a rendszerből a FI relét, akkor üzemelni fog a berendezés, de az elektromos kötések oxidációja miatt (ez értendő a teljes rendszerre, nem csak az elektromos kazánéra), kóboráram jelenhet meg a rendszeren, és az is áramütést okozhat, ami könnyen halálos kimenetelű is lehet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy kóboráram bármilyen villamos eszközön – amely nem kettős szigetelésű - megjelenhet, hiszen bármi meghibásodhat, a kérdés az, hogy megszólal-e időben a védelem.

Tetszetős kivitel, „műszaki csoda”

A pincébe érve szembesültünk azzal, hogy a rendszerben egy GALAN típusú orosz elektródás kazán dübörög, a cirill betűs márkanév jól kivehető a fotókon is. Továbbá CE minősítése is van az ionkazánunknak, sőt a minőséget tanúsító intézet megnevezése is fel van tüntetve. Látszólag minden rendben van, külsőre egy biztonságos, forgalomba hozható eszköz van a falra telepítve.

A volt Szovjetunió területén földeléses rendszer van (IT), és nem nullázott (TN), mint Magyarországon, vagy az Európai Unió területén. Ezért fordult elő annak idején, hogy az orosz gépeket be tudták ugyan hozni az országba, de használni már nem lehetett, mert föld volt a testen. Ugyanez a rendszer érvényesül az ionkazán esetében is, Oroszországban, ha nincs összekötve a hálózatom a földdel, nem ráz meg a testre kikerült fázis, mert nincs potenciálkülönbség. Ez az állítás azonban csak egyszeres hiba esetén igaz, kétszeres hibánál már nem. Földelt rendszernél viszont potenciálkülönbség van, rögtön áramütést szenvedek el. A fenti tények figyelembevételével a készülék bekötése veszélyes lehet!

Itt említenénk meg, hogy tavasszal megvizsgáltunk egy másik ionkazánt is Budapest XVII. kerületében, ám a tulajdonos annyira meglepődött a tapasztaltakon és a mérési eredményeken, hogy a végén nem járult hozzá az eredmények közléséhez, annyit azonban elárulhatunk, és el is kell árulnunk, hogy ott 2 A kóboráram csordogált a rendszeren. Mindannyian tudjuk, hogy 15 mA már halálos áramütést okozhat. Saját és családja életével játszik az, aki ilyen készüléket telepít a lakásába, házába…

Nézzünk a mélyére

A külcsín után nézzük a belbecset. A tulajdonos szerint, az ionkazánhoz mellékelt leírásban megadták, hogy milyen vezetőképességűnek kell lennie a benne keringtetett víznek a jó működéshez. A gyári információk szerint a készülék maximális áramfelvétele 20 A, innentől kezd el megfelelően termelni. Ez a berendezés viszont – a tulajdonos elmondására támaszkodva -, soha nem vett fel 20 A-t, pedig a vízbázisú NaHCO3 (szódabikarbónás) elektrolit vezetőképessége a fűtési rendszerben a lehető legpontosabban 430 mS-re lett beállítva. Ez is egy furcsaság, amivel szembesültünk. A gyártó hirdeti, hogy jó pénzért telepíti, beszabályozza az elektrolit vezetőképességét, de az ionkazán marketingjéhez hűen, misztikus dolognak tünteti fel az oldatot.

Az összeszerelés, összeállítás is a gyári ajánlásoknak megfelelően történt. A rendszert tekintve adott tehát egy GALAN márkájú kazán, kapcsolódik hozzá egy „tiltó” termosztát, amely nem engedi 70 °C fölé emelkedni a vízhőmérsékletet, hanem még ez előtt kikapcsolja a berendezést. Egészen a keringető szivattyúig műanyag csővel van szerelve a rendszer. Újabban ugyanis a gyártók a kazántestet egy 30x60 cm-es villanyszerelő - szigetelt - dobozban javasolják elhelyezni, valamint a kazán csőrendszerbe való bekötését hőálló műanyaggal indítani. A tahitótfalui családi házban ugyan nincs az ionkazán szigetelt dobozban, viszont a gyári ajánlásnak megfelelően a kazán felett 60 cm-re van az első fém könyök.  Ettől még a víz, amibe a fázist vezettük, az áramot is vezetni fogja. Ha dobozba lenne zárva a kazántest, az elszigetelése akkor sem lenne teljes, nem küszöböli ki az érintésvédelmi aggályokat. Érintésvédelmi szempontból, mivel a fi relét a működésből eredő anomáliák miatt kizárhatjuk, a biztonsági leválasztó transzformátor jöhetne szóba, ennek a beépítése viszont jelentősen, 2-3-szorosára is megdrágítaná az egyébként sem olcsó csőkazán bekerülési költségét.

Mérési tapasztalatok

Az épület vizsgált részeinek szerelése és a szerelés minősége kielégíti a hatályos jogszabály által előírt szabványokszerinti kialakítást – állítja az érintésvédelmi felülvizsgáló. Az ionkazán szemrevételezése alapján megállapítható - ahogy azt az előbbiekben is említettük - a berendezés CE tanúsítással rendelkezik, márkanévvel van ellátva, viszont a védelem módjára utaló jelölés nem látható a készüléken. Védővezető csatlakoztatására nincs konkrétan e célból kialakított csatlakozópont, valamint az üzemi vezetők jelölése sem található.

A szemrevételezés után következett a konkrét műszeres vizsgálat. Ez alapján megállapítható, hogy a test és az oldalsó két csatlakozási pont (test, PE, N) fémesen jól vezető módon egységesen vezetőképes. A kazán test és a háromfázisú középérintkezők a fűtőközegnek megfelelő ellenállással folytonosak. Távoli földpotenciál és a test között mérhető ármerősség minimális értéke 100 mA, mely terhelés függvényében emelkedett – állapította meg az érintésvédelmi felülvizsgálat. A berendezés nincs PE vezetővel ellátva. A TN-C-S rendszer miatt a bekötött N vezető egy potenciálon van a PE vezetővel. Távoli földpotenciál felé üzem közben folyamatos kiegyenlítő áram folyik. Az MSZ EN 60204-1:2010 5.1. szabvány kimondja: „Villamos szerkezeten belül semmilyen vezetői kapcsolat nem lehet a nullavezető és az érintésvédelmi összekötő áramkör között, továbbá nincs megengedve a villamos szerkezeten belül a kombinált PEN csatlakozó használata. (Kivétel: TN-C rendszerű gép hálózati csatlakozási pontjában). Ezért a berendezés Magyarországon nem üzemeltethető, azaz TN-S; TN-C-S rendszerben nem használható.

Minősítő véleménye

A berendezés nem elégíti ki a TN rendszerekben előírt, illetve használatos védelmi módokra előírt követelményeket, ebből következik, hogy a berendezés TN rendszerben nem üzemeltethető, használata életveszélyes! Az MSZ HD 60364 előírásai szerint üzemi vezető emberi testel történő érintkezését védelmi módokkal kell megakadályozni. Jelen esetben a kazán test „N” potenciálon terhelés függvényében kialakuló áramjárta vezető. A berendezés funkcióját, és működési elvét figyelembe véve az elszigetelés sem megoldás, mert a fűtőközeg vezetőképessége miatt a fűtésrendszer, az összes benne található elemmel együtt feszültség alatt lenne. A fenti indoklás és a műszaki paraméterek miatt hazai rendszerekben a berendezés működtetése életveszélyes!

Mi lehet a megoldás?

A gyors és hathatós intézkedés az lenne, ha az „ionkazánt” a tulajdonos villamos fűtőpatronokra cserélné. Így a rendszer nagy része megmaradna, nem lenne akkora vesztesége. A kereskedelemben egy fűtőpatron ára 50-60 ezer forint. Ennél sokkal nagyobb költség lenne, ha a meglévő csőkazán szeretné érintésvédelmi szempontból biztonságossá tenni, ehhez teljesen elszigetelt, műanyag hőcserélő rendszert kellene kialakítani. Az ionkazán felőli primer oldalon kering az elektrolit, amely vezeti az áramot, a hőcserélő szekunder oldalán pedig ioncserélt víz csordogál. Idővel azonban a szekunder kör vizét is cserélni kell, mert az folyamatosan áramvezetővé válik a fűtési rendszerben történő fémes kiválásoknak, szennyeződéseknek köszönhetően. Az ionkazánt pedig biztonsági transzformátorról, önállóan, sziget üzemben kell megtáplálni. Így adott lenne az elektromos leválasztás, valamint a fűtési köri leválasztás is. A kérdés csak az, megéri-e egy ekkora beruházás, hogy biztonságossá tegyünk egy olyan szerkezetet, mely már a kezdetekben sem volt gazdaságos. 

Fontos, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet az elektródás kazán veszélyeire, a nem kalkulálható megtérülésre és a magas üzemeltetési költségekre. Vannak olyan fűtési megoldások, amelyek valóban gazdaságosak, viszonylag alacsony megtérülési idővel, az ionkazán, hangzatos neve ellenére nem tartozik ezek közé. Nemcsak sok bosszúságot okozhat használójának, de életvédelmi kockázatokat is magában rejt.

Néhány gondolat  az érintésvédelemről.

Az érintésvédelem azoknak a műszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek az összessége, amelyek a villamos berendezések, gépek és készülékek üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg feszültség alá kerülő, fém vagy egyéb villamosan vezető anyagú testek érintéséből eredő veszélyek ellen óvnak.
Feszültség alatt levő fémrészek érintésekor az ember testén, a földön és az áramforrás földelésén (üzemi földelésen vagy földeletlen hálózatok esetében a kapacitáson) keresztül zárt áramkör keletkezik.
A veszélyességet elsősorban az ember testén áthaladó áram erőssége szabja meg, amely, ha 0,005 A -nél (5 mA -nél) kisebb, általában még nem jelent veszélyt. 10 mA -en felül beáll a görcsös állapot, az ember nem tudja a vezetőt elengedni, 25-50 mA pedig már halálos (légzés-, ill. szívbénulás lép fel). 
Az emberi test ellenállása nagyon változó, általában mezítláb 2000 Ohm-ot, cipőben ennél nagyobb, kedvező körülmények között elérheti az 5000 Ohm-ot, kedvezőtlen viszonyok között azonban 500 Ohm-ra is csökkenhet.
A veszélyességre az emberi testen áthaladó áram erősségén kívül (amit az érintési feszültség és az emberi test ellenállás szab meg) a behatás ideje is döntő fontosságú.

Az érintésvédelem célja, hogy:

az emberi testen átfolyó áramot a szervezetre még veszélytelen érték alá korlátozza, általában szigeteléssel; 
megakadályozza, hogy üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de hiba folytán feszültségre kerülő fémrészek tartósan feszültségen maradjanak, általában gyors lekapcsolással; 
megakadályozza, hogy 2. szerinti fémrészeken a feszültség bizonyos meghatározott érték fölé emelkedhessék; 

Az érintésvédelem módjai:

• Elkerítés
• Burkolás
• Elszigetelés:

Érintésvédelem kialakítás érintésvédelmi felülvizsgálat nyilatkozat.

újonnan létesített gázhálózatnál a szolgáltató érintésvédelmi nyilatkozathoz köti a beüzemelést. Mi ezen vizsgálatok elvégzését is vállaljuk. Elkészítjük vagy ellenőrizzük az EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) meglétét és gázkazán, gázbojler bekötését. Konvektorok esetében az EPH vizsgálata szükséges csak.

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat gyakorisága.

Érintésvédelmi felülvizsgálatot a VBSZ (Villamos Biztonsági Szabályzat) 49. §-ának (6) bekezdése szerint kommunális létesítmények, lakóházak, nyaralók valamint az ezekben lévő 30kW-nál kisebb névleges csatlakozási teljesítményű ipari és kereskedelmi fogyasztási helyek villamos berendezéseit 6 évente, minden más helyen 3 évente, valamint a villamos kéziszerszámokat 1 évente felül kell vizsgáltatni.

A biztonság szempontjából számottevő bővítés, átalakítás esetén a létesítményt ismételten felül kell vizsgáltatni. (25A-nél nagyobb névleges áramerősségű áramkör bővítésekor a bővítéssel érintett áramkört.)

Amennyiben felkeltettük érdeklődését vagy kérdése van, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot.

Munkatársaink: megbízhatóak, felkészültek, rugalmasak, a probléma megoldásban nagy gyakorlattal rendelkeznek.

Száítunk önre, ön is száíthat ránk .

Várjuk a hívását.  06  30 9  385  835

EPH igazolás kiállítása - a legolcsóbban az egész országban

Az EPH-ról általánosságban.
Az EPH = egyenpoteciál hálózat, vagy egyenpotenciálra hozó hálózat.
Amint a neve is mutatja, egyenlő potenciálra hozza a hozzá kötött fémes berendezéseket, tárgyakat.
Az EPH hálózat a nullázott védőföldelésre kötött EPH gerincből, az EPH csomópontokból, EPH leágazásokból és az EPH-ra kapcsolt villamos és nem villamos berendezések fémes részeiből áll.
Ha egy villamos berendezés meghibásodik és a fém részei feszültség alá kerülnének, vagy egy hibás villamos berendezés, vagy hibás kábel hozzáér egy EPH-ra kötött fém szerkezethez, akkor a védelem (kismegszakító, ha van, fi relé) lekapcsolja a tápfeszültséget.
Egy példa: salgó polcon üzemeltetett számítógép. A gép 230V~ betápláló kábelét a salgó polc fém részei becsípik, kikezdik, a kábel réz ere kilátszik, fémesen érintkezik a polc fém részeivel. Ha van jól működő EPH, akkor a pillanatnyilag feszültség alá kerülő az EPH bekötés miatt földelt polcrendszer és a fázisvezető találkozása zárlatként jelentkezik, a zárlatvédelem lekapcsolja a tápforrást. Ha nincs EPH bekötés, akkor a polc feszültség alá kerül, áramütés veszélyes helyzetet teremtve ezzel. Lehet, hogy évekig nem is szerzünk tudomást róla, hogy a fém polc feszültség alatt van, mindaddíg, amíg valakit nem ér áramütés. Ellenőrizze, hogy az épület nagyobb fém tárgyai, felületei, valamint a nagyobb fém ű villamos berendezések be vannak-e kötve az EPH-ba. Az EPH ellenörzése beletartozik az érintésvédelmi ellenörzésbe.


EPH Igazolás
Az EPH (EgyenPotenciál Hálózat) igazolás általában gázvezeték épületbe való bekötésekor szükséges. A gázszolgáltató kéri. Az EPH felülvizsgálatát az Érintésvédelmi Felülvizsgálat is tartalmazza, adatai az Érintésvédelmi Minősítő Iratban is szerepelnek.
Az EPH igazolás gyakorisága: egy alkalommal gázhálózatra csatlakozásnál.

A gázszolgáltató a gázhálóztaon dolgozó és a gáz rendszert használók áramütéses baleseteinek megelőzése érdekében kéri az EPH igazolást.

Általános esetben az EPH rendszer fémesen összeköti (földelő vezetékekkel) a víz, fűtés, gáz, füst, egyéb fém, vezető anyagú csöveket, valamint a nagyobb fém felületeket (lépcső, egyéb), ezáltal azonos (egyen) potenciálra hozza azokat, tehát a földhöz, védővezetőhöz képest a potenciáljuk a nullához kell, hogy közelítsen.

Az EPH felülvizsgálata ennek meglétét és minőségét ellenörzi.

Melyik felülvizsgálatra, milyen iratokra, milyen gyakran van szükségem?

Munkahely, üzlethelyiség, stb esetén:
Érintésvédelmi minősítő irat 3évente
Tűzvédelmi minősítő irat 6évente 
Villámvédelmi minősítő irat
(amennyiben a munkahely önálló épületben van) 6évente
Kéziszerszámok felülvizsgálata 
(amennyiben van, pl porszívó, fúrógép, stb) évente
EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza

illetve gázkészülék beüzemeléshez, gázbekötéshez külön is szükséges.

Felülvizsgálatok gyakorisága:
Társasház esetén: (a közös helyiségekben)

Érintésvédelmi minősítő irat (ÉV) 6 évente
Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente
Villámvédelmi minősítő irat 6 évente
EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza
Lakás, családi ház, egyéb önálló ingatlan esetén:
Gáz bekötésnél EPH igazolás egy alkalommal a gáz bekötés előtt
Nem szükséges egyéb minősítő irat megléte.
Munkahelyeken:
Érintésvédelmi minősítő irat (ÉV) 3 évente
Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente
Villámvédelmi minősítő irat 6évente
EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza.

Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) ré