Bővebb tartalom a   www.elektroszer.5mp.eu   oldalon !!                  KATT  :Elektromos Szerviz     VIGYÁZZ ÁRAMÜTÉS! A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tájékoztatója

 

OTSZ 3. rész

 

III. fejezet

VILLÁMVÉDELEM

1. CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. A VILLÁMRA VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

 

 

1.1. Villámcsapás (villám): A felhő és a föld, vagy a felhő és egy földi tárgy között

létrejövő, impulzus-jellegű kisülés.

1.1.1. Villámcsatorna: A villámnak a levegőben létrehozott, magas hőmérsékletű,

villamosan vezető útja.

1.1.2. Egyenértékű terület, m2: Annak a sík területnek a kiterjedése, amelyet a helyi

villámsűrűség esetén évente ugyanannyi villámcsapás érne, mint a vizsgált építményt.

1.1.3. Villámsűrűség, villám/km2 x év: A helyi meteorológiai viszonyok

következtében egységnyi kiterjedésű (általában 1 km2), sík területet évente érő

villámcsapások száma.

1.2. Villámáram: A villám becsapási pontjában, a villámcsatornában folyó áram.

1.2.1. Villámáram-impulzus: A villámáramnak rövid ideig tartó, gyorsan változó,

nagy áramerősségű áramlökése.

1.2.2. A villámáram-csúcsértéke vagy a villámáram erőssége, Amper: A

villámáram pillanatértékei közül a legnagyobb.

1.3. Becsapási pont: A villámcsatorna érintkezési pontja a földdel vagy egy földi

tárggyal. Egy villámnak több becsapási pontja is lehet.

1.4. Másodlagos hatások: A védendő épületet, a villámhárítót érő, vagy a közelében

lecsapó villám által a védendő térben létrehozott káros hatás.

1.4.1. Közvetett villámcsapás: A villámhárító berendezésen vagy egyéb

vezetőanyagú testen átfolyó villámáram által létrehozott feszültségesés következtében egy

másik (általában földelt) fémtárgyhoz kialakuló átütés.

1.4.2. Indukált feszültség: A villám útjával közvetlen kapcsolatban nem lévő

fémtárgyak között a villámáram által elektromágneses indukció útján létrehozott feszültség.

1.4.3. Elektromágneses villámimpulzus: A villám által létrehozott impulzusszerű

villamos és mágneses térerősség.

2. A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉSRE VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Villámhárító berendezés: E célra épített vagy felhasznált alkatrészek és

épületelemek összessége, amelyeknek az a feladata, hogy a védendő tárgyba becsapó villám

káros hatásaitól megóvják az élő személyeket, állatokat, tárgyakat és berendezéseket.

13

2.1.1. Külső villámvédelem: A villámhárító berendezésnek a villámcsapás

felfogására, a villámáram levezetésére és a fölben való szétosztására szolgáló része, amely

felfogóból, levezetőkből és földelésből áll.

2.1.2. Belső villámvédelem: Azoknak a berendezéseknek és intézkedéseknek az

összessége, amelyek célja a villámcsapás következtében fellépő másodlagos hatások által

okozott károk elkerülése.

2.1.3. Független villámhárító: Olyan villámhárító berendezés, ahol a külső

villámvédelem csak a földelésnél kapcsolódik a védendő építményhez és annak belső

villámvédelméhez. A felfogó és a levezetők a védendő építménytől különálló tartószerkezeten

vannak elhelyezve és így a villámáram útja elkerüli az építményt.

2.2. Felfogó: A villámhárítónak az a része, amelynek feladata, hogy a védendő tárgy

helyett becsapási pontot képezzen a villám számára.

2.2.1. Felfogóvezető: A felfogó-rendszerhez tartozó olyan vezető, amely közvetlen

villámcsapásnak is ki van téve. (Nem számít felfogóvezetőnek az olyan összekötő vezető,

amely a felfogó többi eleme által védett térben – a födém alatt, stb. – egyéb felfogó

alkatrészéket köt össze.)

2.2.2. Felfogórúd: A felfogóhoz tartozó függőleges, vagy a tetőfelületre merőleges

fémrúd.

2.2.3. Természetes felfogó: Az építménynek közvetlen becsapás ellen védendő

felületén levő, fémből készült szerkeszetielem, amely a villámhárítóval fémesen össze van

kötve.

2.2.4. Gördülő gömb módszer: A felfogó szerkesztésére szolgáló eljárás, amely

szerint a védőhatás megfelelő, ha egy adott sugarú gördülő gömböt a felfogó érintése nélkül

nem lehet a védendő felülettel kívülről érintkezésbe hozni.

2.2.5. Védőszög: A védendő építmény bármelyik pontjától (általában a tető szélétől) a

legközelebbi felfogóhoz vezető egyenesnek a függőlegessel bezárt szöge.

2.3. Levezető: A villámhárítónak az a része, ami a felfogót összeköti a villámhárító

földeléssel.

2.3.1. Villámhárító levezető: Villámhárító céljára épített levezető.

2.3.2. Természetes levezető: Levezetőként felhasznált, más célra épített, fémből

készült épületelem vagy alkatrész.

2.3.3. Eredő áramút hossza: A becsapási ponttól a levezetőkig a villámhárító

vezetőkön áthaladó áramutak eredő hossza a sorban és párhuzamosan kapcsolt szakaszok

figyelembe vételével.

2.4. Földelőrendszer: A fémesen összekötött különféle (villámhárító, vagy más célra

épített, üzemi, védő-, továbbá természetes) földelők összessége.

2.4.1. Villámhárító földelés: A villámhárítónak az a része, amelynek feladata, hogy a

villám áramát a földbe vezesse és elossza.

2.4.2. Földelő: A talajba fektetett és azzal vezető érintkezésben levő, fémből készült

vezetőtest vagy betonba ágyazott vezetők összessége, amelyek a betonon keresztül nagy

felületen érintkeznek a talajjal (e célra készített alapozás-földelő).

2.4.2.1. Villámhárító földelő: A villámhárító részét képező, e célra készített, földelő.

2.4.2.2. Természetes földelő: Olyan földelő (a talajjal vagy talajvízzel, kút, folyó, tó

stb. közvetlenül vagy betonon keresztül érintkező fémtest), amely eredetileg nem földelés

céljára készült, de földelőként hat.

2.4.2.3. Földelőcsoport: A villámhárító földelésnek több villámhárító földelőből álló,

megbonthatatlanul összekötött része.

2.4.3. Földelővezető: A villámhárító levezetőjét vagy egyéb részeit a földelővel

összekötő vezető. A földelővezetőnek lehet föld feletti része, ami a talajszinttől a vizsgáló

összekötőig, a földelendő fémtárgyhoz való állandó vagy bontható csatlakozásig terjed. A föld

14

alatti rész a talajszint alatt levő, de azzal vezető érintkezésben nem álló (szigetelő burkolattal

vagy bevonattal ellátott) szakasz.

2.5. Mérési hely: Földelésmérés céljára kialakított csatlakozóhely.

2.5.1. Vizsgáló összekötő: Földelésmérés céljára kialakított, a levezető és a

földelővezető közötti oldható kötés.

2.5.2. Vizsgáló csatlakozó: Az eredő földelési ellenállás mérése céljára hozzáférhető

helyen kialakított, a villámhárítóval fémes össze-köttetésben levő csatlakozóhely.

2.6. Földelési ellenállás, Ω: A mérési hely és a föld távoli pontján levő, árammentes,

nullapotenciálú hely között fellépő feszültségkülönbség és a földelőn keresztül a földbe folyó

áram hányadosa.

2.6.1. Földelő földelési ellenállása: A vizsgáló összekötővel a villámhárító többi

részétől elválasztott földelőnek a vizsgáló összekötőnél mért földelési ellenállása.

2.6.2. Eredő földelési ellenállás: Egy épület vagy épületegyüttes földelőrendszerének

eredő földelési ellenállása.

 

 

Oldal: OTSZ III villámcsapás
Puskás László Villanyszerelő mester - © 2008 - 2025 - elektroszer.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat