Puskás László Villanyszerelő mester

Elektromos Szerviz (+36 30)9-385-835

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

 Régi  Országos Tűzvédelmi Szabályzat
        
35/1996. (XII. 29.) BM rendelet , módosítva 2008.

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) 47. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazó Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet 1. számú mellékleteként közzéteszem, és alkalmazását elrendelem.

2. § (1)* Az R. 1. számú mellékletében meghatározottaktól a 2. számú mellékletben megjelölt tűzvédelmi hatóság, más legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele mellett eltérést engedélyezhet.
(2) A kérelmezőnek, az eltérési engedély iránti kérelmet - a legalább azonos biztonsági szintet nyújtó megoldásokra vonatkozó javaslattal együtt - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál kell benyújtania.

3. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1992. (IV. 7.) BM rendelettel módosított 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet hatályát veszti.
(2) A Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.
(3)* A külön jogszabályban megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kötelezett gyártmányok és termékek beépítésekor, elhelyezésekor azok tűzvédelmi megfelelőségét igazolni kell.

Kuncze Gábor s. k,
belügyminiszter

A 2. § a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez8
Országos Tűzvédelmi Szabályzat

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére, ki alakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg.

2. § (1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.
(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a Szabályzat alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni.
(3) E Szabályzat alkalmazása szempontjából
a) alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület,
b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik,
c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja,
d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér,
e) talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el,
f) közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület,
g) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége,
h) műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény,
i) szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott fedett színeket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek,
j) robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott,
k) tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el,
l) mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete,
m) tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság,
n) tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések,
o) tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár,
p) veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze.
A veszélyességi övezet kiterjedését
pa) éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, szabvány szerint (ide tartoznak a 0-ás, l-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe),
pb) minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani,
r) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét,
s) hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át,
t) beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés,
u) beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés,
ü) beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés,
v) közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be,
w) szállásépület: kizárólag vagy részben - egy időben legalább 20 ember elhelyezését biztosító - átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységet, valamint közös használatú mellék- és egyéb helyiséget tartalmazó épület,
x) nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagyságban helyezkednek el,
y) zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket,
z) gépesített garázs: a gépjárművek parkolóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül, teljesen automatikusan gépi úton történik,
zs) robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített automatikus oltóberendezés, mely képes egy esetlegesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, továbbterjedésének megakadályozására, illetve a robbanás hatásának jelentős csökkentésére.
Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás
3. § (1) "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
b) - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciálé) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
- az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri  Tlpnyt és Tü³lobbanáspontját, azaz Tü  > 35 °C,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő,
d) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége,
e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el.(telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.
(2) "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
b) - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,
- az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 °C és Tü>35 °C,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb,
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol . az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő,
d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
(3) "Tűzveszélyes" (jelzése: "C") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,
aa) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum,
ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb,  Tlpnyt -50 °C és Tü³ Tlpnyt -20 °C, Tü £azaz Tü  > 35 °C,
ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák,
c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb,
d) az üzemanyagtöltő állomások.
(4) "Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb,
aa) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C,
ab) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak,
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel,
d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a "C" tűzveszélyességi osztályba,
e) az iroda-, lakó- és szállásépület,
f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér),
g) állattartó helyiség.
(5) "Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) a nem éghető anyag,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.
(6) Azon különleges anyagok esetében - kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak -, amelyek az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó.
(7) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is történhet.
(8) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják- az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható.

4. § (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.
(2) A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja.
(3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja.
(4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja.
(5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja.
(6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.


II. Fejezet
A LÉTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Tűzállósági fokozatok
5. § (1) Az építményt vagy annak tűzszakaszát - a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően- az alábbi I-V. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani:
a) "A" és "B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II.,
b) "C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
c) "D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV.,
d) "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V.
A tűzállósági fokozatokkal összefüggő követelmények feleljenek meg a vonatkozó jogszabályoknak.
(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül:
a) a bölcsődét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet - kivéve a csak járóbetegek ellátására szolgáló orvosi rendelőket -, valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II. tűzállósági fokozatúra kell építeni,
b) az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó- és az a) pontban nem említett közösségi épületet, - ha az épület legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot - legalább III. tűzállósági fokozatúra kell építeni,
c) a többszintes gépjárműtároló építményt legalább III. tűzállósági fokozatúra kell építeni,
d) a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjárműtároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. tűzállósági fokozathoz tartozó éghetőségi és tűzállósági követelményeknek megfelelően kell építeni,
e) az egyszintes "A" és "B" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek tetőszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghető 0,25 óra tűzállósági határértékű szerkezetből kell építeni,
f) a "C" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tűzállósági fokozatúra kell építeni. Ezen építményekre vonatkozóan a megengedett tűzszakasz méretét a vonatkozó jogszabályban a III. tűzállósági fokozathoz meghatározottak szerint kell megállapítani,
g) a 116 kW összteljesítmény feletti kazánt önálló helyiségben kell elhelyezni. Ezen helyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtől tűzgátló épületszerkezetektől kell elválasztani.
(3) Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó jogszabályban megengedett alapterület 25%-a az (1) és (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározottaknál - a szintszámnak megfelelően - eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélyével létesíthetők.
(4) Jogszabály az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő követelményeket is megállapíthat.
(5) Amennyiben a tűzállósági fokozat az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak alapján nem állapítható meg, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó.
Tűztávolságok
6. § (1) Az építmények, szabadterek között olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett tűz vagy robbanás a szomszédos építményeket, szabadtereket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illetőleg eltávolítása, valamint a tűzoltóegységek zavartalan felvonulási és működési lehetősége biztosítva legyen. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.
(2) Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok eltérő tűztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb tűztávolságot kell figyelembe venni. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra, illetve létesült.
(3) Az éghető gázok tárolóinak tűztávolságát a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben pedig veszélyességi övezetük kiterjedése mértékének kétszeres értékét kell tűztávolságként megállapítani. Az égést tápláló gázok tárolóinak tűztávolságát a Szabályzat 1. számú táblázata tartalmazza.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolási egységeinek tűzszakasz méreteit és egymás közötti tűztávolságát a Szabályzat 2. számú táblázata tartalmazza.

III. Fejezet
A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
7. § (1) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.
(2) A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.
(3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket.
(4) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani.
(5) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

8. § (1) Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

9. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.
(2) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni.
(3) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el.
(4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.
(5) A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogrammot, táblát kell elhelyezni.
(6) A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstel